|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Benedek Ramóna 2008. február 2.Tizennyolc évvel ezelőtt támadhatott újra életre Erdélyben a magyar nyelvű katolikus sajtó, a diktatúra idején nem jelenhetett meg katolikus lap. A kezdetet a Keresztény Szó jelentette, akkor hetilap formában, 1990. február 11-én jelent meg az első száma. Később azután a heti újság szerepét a Vasárnap vette át, míg a Keresztény Szó rangos katolikus kulturális folyóirattá nőtte ki magát. Ebben – időrendi sorrendben – meghatározó szerepe volt Bajor Andornak, Jakab Gábornak, Fodor Sándornak, Jakabffy Tamásnak és természetesen a jelenlegi szerkesztő gárdának. Az 1989-es politikai fordulatot követő esztendők folyamán mindmáig nem egy magyar nyelvű kiadvány szűnt meg, egyrészt anyagi okokból, másrészt személyes torzsalkodások miatt. Az évek folyamán a Keresztény Szót is fenyegette már a megszűnés veszélye. Azonban mindahányszor sikerült mind egyházi vezetőknek, mind a kiadóknak, áthidalni a nehézségeket. A Keresztény Szó idei első száma megújult külsővel látott napvilágot. Ebben hiánypótló felmérést és helyzetértékelést közölt a család helyzetéről a mai világban Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum hitoktatója. A Keresztény Szó nyitott a felekezetközi párbeszédre, bemutatja a nagy világvallásokat is. Helyet kapott a lapban a Szatmár megyei Túrterebes református lelkipásztorának, Somfalvi Edit írása, „Kihívások a kisgyermekek lelkigondozásában” címen. Dr. Csucsuja István egyetemi professzor ismertette Gyárfás Elemérnek a kolozsvári piarista templom sorsával kapcsolatos, 1932-es római tárgyalásokon betöltött szerepét. A Keresztény Szó szerkesztőbizottsága: Bereczki Silvia, Bodó Márta (felelős szerkesztő), Farmati Anna, Gábor Csilla, Jitianu Liviu, Nóda Mózes, Ozsváth Judit (rovatvezető), Zamfir Korinna, valamennyien doktorátussal rendelkező, a fiatalabb nemzedékhez tartozó értelmiségiek. /Fodor György: Új arculattal jelentkezik a Keresztény Szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2010. december 26.Ünnep-elő a nagyváradi Szent László GimnáziumbanA nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnázium tizenkét évfolyamának diákjai – az idei tanév nagy ajándékaként – új iskolai épületben, immár együtt élik mindennapjainkat, illetve együtt teszik ünnepibbé az egyházi és világi ünnepi alkalmakat. Ez új élettel töltötte meg az iskola azon húszéves hagyományát is, miszerint jeles egyházi ünnepeink előtt lelki napot tartanak kicsik és nagyok. Az idei adventi készület közös gyertyagyújtással vette kezdetét, s mindannyiunk örömére szinte kicsinek bizonyult hétfőnként reggel az iskola sportcsarnoka az adventi koszorúk fényénél éneklő diákseregnek és nevelőiknek. Az advent első hétfőjén megáldott koszorúk az osztályközösségek és a diákok családjainak meghitt ünnepi készülődését hivatottak gazdagítani. Az adventi fények erejét növelték december 13-án az alsó tagozatosok körében, december 15-én pedig az V–XII. osztályosok, illetve a tantestület számára szervezett ünnepi előkészületek. A lelki napok szervezői, Benedek Ramóna vallástanár és Szabó Ervin, az iskola spirituálisa, az idén is fele-fele arányban hívták meg a római katolikus és a református egyházak képviselőit az egyházmegye minden területéről, mivel az iskolába katolikus és református gyerekek egyaránt járnak. A meghívottak közül sokan örömmel tettek eleget a meghívásnak, hiszen most először nyílt alkalmuk megnézni az iskola új épületét. Az adventi lelkigyakorlat lényege, hogy közelebb vigye a gyerekeket a betlehemi jászolhoz s ráhangolja őket a karácsony ünnepére – mondták a szervezők. Mindkét nap az osztályfőnökök (tanítók, illetve tanárok) által vezetett lelki ráhangolódással kezdődött, később mindenik osztályban adventi témájú elmélkedések zajlottak. A meghívottak különböző szempontok alapján és más-más, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő módszerekkel, a kisebbeknél kézműves foglalkozásokkal is közelítették meg az ünnepvárást és ébresztették rá a gyerekeket az ünnep jelentőségére. A „nagyok” idei lelki napjának rendhagyó eleme volt az is, hogy a délelőtti elmélkedések után a katolikusok szent gyónáson vehettek részt, mely hét helyen zajlott az iskolában, a reformátusok számára pedig bűnbánati istentiszteletet szerveztek az iskola dísztermében. Az ünnepvárás meghittségét fokozták az alsó tagozatosok számára az iskola kápolnájában, illetve a nagyobbaknak a székesegyházban celebrált szentmisék. Ez utóbbi egy szimbolikus momentummal kezdődött: a gyerekek mécseseket helyeztek az oltár elé – a kis lángok saját, megtisztult lelküket voltak hivatott jelképezni. Kiss Albert apát-kanonok, a Barátok templomának plébánosa köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Kovács Zsolt püspökségi irodaigazgató szólt az advent különös varázsáról, az átdolgozott év utáni kellemes fáradtságról, melynek során felmerülhet bennünk: vajon miért nincsenek manapság is nagy csodák, miért nem szakítja szét az ég függönyét számunkra is Isten? Valószínűleg azért, mert a világ zűrzavarában hangja túl csendes, a karácsonyi portékákat árusító cégek ellehetetlenítik számunkra, hogy halljuk a hangját. Sokszor pedig mi magunk zárjuk be Istent a templomokba, hogy még véletlenül se találkozzunk vele a hétköznapjainkban. De Isten az embereken keresztül szól hozzánk, hiszen vannak, akik elmesélik nekünk az ő nagy tetteit, s tetteiken keresztül is felfedezhetjük Isten jelenlétét. A nagyobbak lelki napja a diákok műsorával folytatódott: a szeretet, az áldozat, a csend szépségéről szóltak a Pál apostol leveleiből, valamint Teréz anya elmélkedéseiből elhangzó részletek, a vallásos témájú, megzenésített versek. Az iskola hagyományához híven a tanárok lelki délutánjával zárult az idei adventi lelki töltekezés a Szent László Gimnáziumban: a tanintézet pedagógusai is elmélkedésen vehettek részt, az idén dr. Kovács Zsolt vezetésével. Az már csak a nap „ráadása” volt, hogy este a tanárokból és diákokból álló vegyes kórus öregbítette az iskola hírnevét a város felekezeti iskolái számára szervezett karácsonyi koncerten való színvonalas fellépésével, Boros Beatrice zenetanár vezetésével. Tankó Veronika-Zita Vasárnap (Kolozsvár) 2013. március 15.Húsz éve segít Erdélyben a Segítő Nővérek KongregációjaHúsz éves erdélyi jelenlétüket ünnepelték a segítő nővérek az elmúlt szombaton Marosvásárhelyen. A római katolikus egyházhoz tartozó Segítő Nővérek Kongregációja – amelynek tagjai a jezsuitákhoz hasonlóan Loyolai Szent Ignác lelkisége szerint élnek – a világ 24 országában van jelen, többek között négy erdélyi településen. Elsőként Csíkszentdomokoson telepedtek le, majd Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen is házat vásároltak, legfiatalabb állomásuk Brassó. „Bármilyen emberi biztonságot kereshetünk, végső soron, ami igazán biztonságot ad, az az Isten nagylelkűsége. Ezt tapasztaltuk a húsz év alatt és az előkészületek idején is” – jellemezte az erdélyi jelenlétet Bereczki Silvia nővér, aki szerint a rend a tisztulás útját járó élőket és holtakat hivatott segíteni. Az ünnepségen Margarete Pieber közép-európai tartományfőnöknő németül emlékezett a kezdetekre, noha a marosvásárhelyi rádió reggeli adásában magyarul szólalt meg. Ezt követően az erdélyi segítő nővérek felváltva, képes bemutató segítségével elevenítették fel az elmúlt húsz évet. Benedek Ramóna, a nagyváradi Szent László Gimnázium hittantanára beszámolt arról, hogy az elmúlt két évtizedben mindössze egyszer nem vett részt a segítő nővérek által szervezett lelkigyakorlaton, amikor gyermekének adott életet. Élete annyira összefonódott a szent ignáci lelkiséggel, hogy nászútjának is része volt egy háromnapos lelkigyakorlat. A segítő nővérekre jellemző, hogy ott segítenek, ahol kell, jelen vannak a plébániákon, a szociális szférában, egészségügyben, iskolákban. Együtt élnek a közösséggel, ezt példázza az is, hogy Darvas Piroska nővér együtt néptáncolt a csíkszentdomokosi fiatalokkal, a meglepetésnek szánt előadáson. A nap második felében alternatív tevékenységek keretében ismerkedhettek meg jobban a segítő nővérek mindennapjaival, a követett szent ignáci lelkiséggel. Alkalom nyílt spontán beszélgetésre, a döntést segítő imára, másik két csoportban a szentek közösségével, valamint a tisztulás útjával foglalkoztak, az indiai misszióban megélt tapasztalatairól mesélt Both Vanda, és a vásárhelyi rendházba is ellátogathattak az érdeklődök. Az ünnepséget hálaadó szentmise zárta, amelyet Jakubinyi György érsek celebrált, de jelen volt Tamás József püspök is az egyházmegye több papjával együtt. Ünnepi beszédében Bara László plébános a boldogságkeresést az ember teremtettségének céljával hozta összefüggésbe. A jubileumon nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Ausztriából és Németországból is érkeztek nővértársak. Mihály Noémi Krónika (Kolozsvár), 2015. február 2.Képezték magukat a hitoktatókNagyvárad- Január 30-31-én tartották Nagyváradon, az Egyházmegyei Laikus képző Központban a hitoktatók továbbképzését. Ötvenhárom személy vett részt ezen, három budapesti nővér tartott előadást. Ötvenhárom személy vett részt a továbbképzőn, akik a gyulafehérvári főegyházmegyéből, illetve a temesvári, a szatmári és a nagyváradi egyházmegyékből érkeztek. A rendezvényt Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Katekétikai Központja szervezte meg, a szervezési munka java része Benedek Ramóna tanárnőnek volt köszönhető. A két nap programját, amely magába foglalt ismerkedést, módszertani bemutatókat, gyakorlati szerepjátékokat, imádságot, a Budapestről érkező Jézus Szíve nővérek- Stafford Kriszta, Tóth Adrienn és Michele Bittner- állították össze és bonyolították le. Üzenethordozók A péntek délutáni nyitóünnepségen Exc. Böcskei László váradi megyés püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy azok számára, akik valamilyen egyházi támogatású intézményben végeznek áldásos munkát szép eredményekkel, milyen fontos a lelki háttér, hiszen ők nem egyszerűen egy munkahelyen dolgoznak, hanem egy olyan örömüzenet közvetítenek, melynek forrása Krisztus egy olyan világban, mely egyre inkább megpróbálja kiiktatni ezt, és azt állítja például, hogy visszaélést követnek el azok, akik a gyermekeknek hitről akarnak beszélni. Emiatt elengedhetetlen szükség van arra, hogy jobban odafigyeljenek azokra, akiknek a segítségére vannak, és ez a továbbképzés is ezt a célt szolgálta. Hozzátette: ugyanakkor az összejövetel arra is alkalmas, hogy egymást mellé állva bátorítsák és felkarolják egymást. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. március 21.Zarándokút a zűrzavarbanNegyedik alkalommal szervezte meg a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a pedagógusok lelki napját. Ezúttal az irgalom és a szeretet átalakító erejéről szólt az interaktív előadás. Benedek Ramóna hitoktató köszöntötte a nagyváradi Posticum központban összegyűlteket, s mutatta be Bereczki Silvia segítőnővért, a Tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket Segítő Nővérek marosvásárhelyi rendházának főnökét, a rend tartományfőnökének tanácsosát, a Vasárnap katolikus hetilap felelős szerkesztőjét, a Keresztény Szó szerkesztőjét, aki egyúttal fizikatanárként is dolgozott. Kiszakadva Benedek Ramóna elmondta, a rendet második családjaként tekinti, s reméli, hogy az előadás segítséget nyújt majd az önmagunkra és egymásra találáshoz. „Húzzuk ki ezt a napot a naptárunkból és adjuk át a Jóistennek” – hangzott el. Böcskei László megyés püspök köszöntötte a jelenlévőket, majd arról szólt: a római templomok felé zarándokok számára kialakított utak vezetnek, melyek folyosóként hatnak a hétköznapi zűrzavar közepette. A zarándokok imádkozva haladnak végig ezeken, kiszakadva a mindennapok tumultusából – s ez a lelki nap is egyféle folyosó a tumultus közepette, hiszen szükségünk van egy lelki időre, segítségre abban, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból és egy kegyelmi időt éljünk át. Főleg a pedagógusoknak fontos ez, hogy küldetésükben meg tudjanak állni, s meg tudják ismertetni az utat a gyerekekkel, a szülőkkel. Tanúságtétel Bereczki Silvia nővér a későbbiek során elmondta: örül, hogy van egy ilyen lehetőség, alámerülni a Jóistennel és aztán felbukkanni az embereknél, s nem utolsó sorban azoknak a tanároknak a tanúságtétele, akik nem hittant tanítanak, hatásosabb lehet, mint a többieké, a diák pedig másképp viszonyul ahhoz a tanárhoz, akit átjárt Isten szeretete. „Helyezzük a Jóistenbe a mindennapjainkat, a Jóistennek helye van a mindennapjainkban. Legyen ez a nap kontemplatív hallgatás Isten felé” – hangzott el. Mind az irgalom, mind a szeretet a Jóisten neve, s mindkettő összetartozik. Vannak pillanatok, amikor valakinek a szíve megesik rajtunk – amikor olyannak szeretnek, amilyenek vagyunk – ez az irgalom legtisztább kifejeződése. Szükségünk van erre, hiszen mindannyian tisztítótűzben vagyunk, a Jóisten szeretete kiéget belőlünk mindent, ami nem szeretet. Töltekezés A későbbiekben a jelenlévők egy, a Szentháromságot és az embert ábrázoló alkotást kontempláltak, majd megosztották egymással élményeiket. A rendezvény második érsze során a Szentírással kapcsolatos foglalkozások voltak, a lelki nap imával és kiértékeléssel ért véget. Amint Dr. Kovács Zsolt püspöki irodaigazgatótól megtudtuk, a lelki napot mindig a húsvéti készülődés időszakában szervezik, s a római katolikus hitoktatókon keresztül hívják meg az egyházmegye katolikus pedagógusait az egynapos foglalkozásra. A pedagógusok ugyanis mindig csak adnak, nevelnek, ezért fontos, hogy az ő nevelésük, lelki töltekezésük is biztosítva legyen. Ilyen alkalmakkal egyúttal ismerkednek is, hiszen a nagyváradiak mellett ezúttal is érkeztek többek között Érmihályfalváról, Szalontáról, s a Szilágyságból is. Neumann Andrea. erdon.ro 2016. május 21.Az önismeret szükségességérőlPénteken könyvbemutatóval (Evangéliumi lélektan) és dedikálással egybekötött előadást tartott Homa Ildikó kolozsvári pszichológus, szociális testvér a katolikus Püspöki Palota dísztermében. Az önismeret szükségessége, illenek lehetősége, különböző megnyilvánulási formája volt a központi témája annak a péntek délutáni, könyvbemutatóval és dedikálással egybekötött előadásnak, melyet az egzisztencia analízissel, logoterápiával és nyelvészettel is foglalkozóHoma Ildikó kolozsvári pszichológus, szociális testvér tartott péntek délután Valaki mondja meg, milyen az élet, valaki mondja meg, miért ilyen… címmel a római katolikus Püspöki Palota dísztermében. Az érdeklődőket Exc. Böcskei László megyés püspök köszöntötte, aki azt emelte ki: a rendezvény abba a programsorozatba illeszkedik, mellyel próbálnak még jobban odafigyelni a hitoktatók munkájára. Hogy mennyire fontos az ő tevékenységük, jelzi az is, hogy a legutóbbi püspöki konferencián a jelenlegi nuncius is olyan üzenetet fogalmazott meg, miszerint a katolikus nevelésben minden olyan lehetőséget meg kell ragadni jó szervezői készséggel és egyéb által, melynek fókuszában a bonyolult lelkületű ember áll, és azt az igazságot kell kifejezésre juttatni, mely alapul szolgálhat további élete folyamán. A főpásztor ugyanakkor megjegyezte: meggyőződése, hogy valamilyen formában mindannyian oktatók vagyunk azon a helyen, ahol élünk, dolgozunk és megfordulunk, mert önként is a tapasztalatainkat jelként átadjuk másoknak, pozitív vagy negatív értelemben. Misszió Szőcs Csaba, a kolozsvári Verbum kiadó igazgatója külön köszönetet mondott Benedek Ramóna hitoktatónak, aki mindig partnernek bizonyul a szervezésben. Azt mondta: a váradi könyvbemutató körülbelül a 20. a sorban, és egyfajta missziónak tekintik, hogy a teológia és a pszichológia találkozási pontjától kiindulva közöljenek valami érdekeset és hasznosat annak az embernek, akit Isten a képmására és hasonlatosságára teremtett, és akinek számos értéke van, de ugyanakkor problémával is küszködik napjainkban. Homa Ildikó prezentációjában abból a gondolatból indult ki, hogy a nevelés a bábáskodáshoz hasonlítható, és hogy az életünk folyamán szülész vagy boszorkány szerep jut nekünk azon múlik, hogy mi magunk hogyan tekintünk a saját szerepünkre, identitásunkra, életünkre, milyen a felfogásunk és a hitbeli meggyőződésünk. Szó esett továbbá a különféle antropológiai modellekről, talentumokról és arról is, hogy miért, illetve mennyire szükséges az önismeret az üdvösséghez. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. február 14.Korszerű tankönyveket szerkesztenek a hitoktatókAz erdélyi magyar nyelvű római katolikus egyházmegyék hitoktatói által mindmáig használt hittankönyvek formailag és tartalmilag sem felelnek már meg a mai társadalomban élő gyermekek, diákok oktatási, tanulási módszereiknek és igényeiknek. Frissítésre volna szükség, új, korszerű anyagok kiadásával – erre a következtetésre jutottak a már néhány hónapja közösen gondolkodó és együtt dolgozó négy egyházmegye katekétái. Böcskei László nagyváradi megyéspüspök fő támogatója ennek a hitoktatás terén korszerűsítést előmozdító kezdeményezésnek, amelynek egyik legfontosabb célja az, hogy élményszerűvé tegye a hitoktatást, hogy nemcsak a hitnek – mint bármely más tantárgynak – az oktatásáról, hanem élményszerzésről beszélhessünk, amely által a diákok könnyebben képesek lesznek saját életükbe építeni – nem annyira az információt, mint inkább – a lelkületet, amellyel a hittanórák alatt kapcsolatba kerültek Kedden, 2017. február 7-én, Nagyváradon az Egyházmegyei Pasztorális Központban találkoztak az új V.–VIII. osztályos hittankönyvek szerkesztésének céljából a gyulafehérvári főegyházmegye, illetve szatmári, temesvári és nagyváradi egyházmegyék hitoktatóinak képviselői. Egy nappal korábban, hétfőn Gyulafehérváron találkoztak a hitoktatók, hogy a katolikus hittanolimpia anyagát dolgozzák ki. Nagyváradon a tankönyvszerkesztésre vonatkozó feladatokat osztották le, megállapították azt, hogy ki melyik anyagrésznek a szerkesztésével és kidolgozásával foglalkozik, illetve egyeztették az alapelveket és a munkamódszert ahhoz, hogy a végeredmény formailag egységes lehessen. Benedek Ramóna hitoktató hangsúlyozta, hogy az anyagok egymásra épülnek: a következő év tankönyve mindig az előző év tankönyvéből indul ki. A temesvári egyházmegye hitoktatói vállalták a könyvek román nyelvre való fordítását. A hitoktatók múltbeli egyházmegyeközi találkozói alkalmával a több területen való együttműködés igénye és lehetősége is felmerült, többek között a közös tankönyvszerkesztés is, így tehát ez az első kézzelfogható megnyilvánulása a közös gondolkodásnak és közreműködésnek. A kezdeményezés az erdélyi magyar nyelvű római katolikus egyházmegyék főpásztorainak a jóváhagyásával jött létre, és annak ellenére, hogy vannak még kisebb fenntartások és kételkedések – főleg ami az állami hatóságok által való jóváhagyást illeti –, úgy néz ki, hogy jó irányba haladnak a dolgok, sokan mutatnak készséget és nyitottságot ezen a téren. „Ha azt akarjuk, hogy állami, minisztériumi szinten komolyan vegyenek minket, hittanversenyeinket, tanrendszerünket és tankönyveinket elismerjék országos szinten, akkor mindenképpen együtt kell, hogy dolgozzon a négy egyházmegye, egységes módon kell az erre vonatkozó kéréseinket, anyagainkat jóváhagyás végett benyújtanunk” – mondta Böcskei László püspök. „Kormányok jönnek-mennek, a törvényhozás is változik, és jöhetnek még olyan rendelkezések, amelyek eltiltják a hitoktatást az országos tanrendszerből. De most, amikor ennek a lehetősége megvan, élni kell vele, és minden eszközt meg kell ragadnunk azért, hogy a lehető legjobban tegyük, hiszen felelősek vagyunk a mai diákok oktatásáért, vallásos neveléséért” – tette hozzá a nagyváradi főpásztor. A következő hetekben a megbízott csoportok tovább folytatják munkájukat, majd a kidolgozott anyagokat egységesítik és az előírt szabályoknak megfelelően járnak el elismertetésük ügyében, hogy a hitoktatók mielőbb korszerű segédeszközként használhassák az új tankönyveket. Micaci Cristian Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. október 19.Díjátadó ünnepség volt a katolikus püspökségenA 2017-es Szent László Jubileumi Év alkalmából kiadott Szent László-emlékérem aranyozott változatával és oklevéllel ismerte el Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök a Bihari Napló közössége és Rais W. István főszerkesztő munkáját is. Az október 18-án, szerda délután az Athleta Patriae – Válogatás a kun legyőzésének erdélyi falkép ábrázolásaiból című kiállítás megnyitója előtt a Püspöki Palota dísztermében zajlott gálán az egyházmegye főpásztora nagyrabecsülését fejezte ki azon személyek és intézmények felé, akik/amelyek sokak véleménye szerint kitartóan munkálkodnak Szent László örökségének megőrzése és továbbadása terén. Beszédében Böcskei László megyés püspök hangsúlyozta: egy sajátságos, személyesebb jellegű momentuma ez a Szent László-évnek, és természetesen kötődik azokhoz az eseményekhez, melyek az elmúlt hónapokban sokakat megszólítottak, megérintettek, és amikre később szívesen emlékezünk majd vissza, hogy erőt merítsünk, táplálkozhassunk ezekből. Sokféle rendezvényekkel próbálta ugyanis a püspökség a figyelem központjába helyezni Szent László vonásait, erényeit, kiválóságait annak érdekében, hogy tanuljunk tőle, és felvállaljunk valamit mindabból, amiben az élen járt. Ebben az összefüggésben ugyanakkor közben említésre kerültek olyan emberek és intézmények is, akik/amelyek ilyen vagy olyan formában őrzik az örökséget, illetve az elmúlt időszakban partnerként közreműködtek. A csúcspont az egyházmegyei zarándoklati nap volt, amikor sok protokollvendég is tiszteletét tette Szent László városában, hogy a gyökereknél való megújulás jegyében közösen és méltóképpen ünnepeljen, ami sikerült is. Itt voltak a magyar kormány jeles képviselői, több ország püspökkari konferenciáinak méltóságai, a polgármesteri hivatal és kulturális intézmények vezetői, reprezentánsai, akiknek a megfelelő időben már kinyilvánították a köszönetüket a támogatásukért, a helyt- és kiállásukért. Ez az ünnepség most viszont egy olyan lehetőségre ad alkalmat, hogy azok odaadó tevékenységét is elismerjék, akik mindezidáig nem kerültek említésre, reflektorfénybe, de szükség van erre, hiszen az elmúlt években, évtizedekben ők is jeleskedtek abban, hozzájárultak a munkájukkal ahhoz, hogy Szent László mint példakép álljon előttünk. Így született meg az a gondolat, hogy egy őket tartalmazó névsor is legyen összeállítva, mindazokról a személyiségekről és közösségekről, akik az élet különböző területein dolgozva szintén fontosnak tartják, hogy Szent László öröksége vonzó és követhető legyen. Ezzel tulajdonképpen nem csak az egyházat szolgálják, hanem a várost és a régiót is, s ezen teljesítményüket mások is értékelik, hiszen ez a valóság. A kitüntetettek Huszonegyen vehettek át a Szent László-év alkalmából kiadott jubileumi emlékérem aranyozott változatát, és az ehhez kapcsolódó oklevelet, a laudációkat Lakatos Attila, a püspökség kulturális referense olvasta fel. Íme a lista: H. Kolba Judit régész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főosztályvezetője, Balogh Mihály, a nagyváradi Székesegyház nyugalmazott karnagya, Emődi János régész, helytörténész, Pásztai Ottó premontrei öregdiák, vegyészmérnök, dr. Boka László irodalmár, irodalomtörténész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Péter I. Zoltán helytörténész, megyei tanácsos, dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár, Dukrét Géza helytörténész, nyugalmazott tanár, műemlékvédő, Voiticsek Árpád és Ilona nyomdászok, vállalkozók, Raáb Rudolf fogtechnikus, műgyűjtő, dr. Budaházy István főgyógyszerész, gyógyszerészet-történész, Ovi D. Pop fotóművész, dr. Ramona Novicov műkritikus, művészettörtész, a Tibor Ernő Galéria alkotóközössége, a Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar Deé Róbert tanár vezetésével, a Bihari Napló és Rais W. István főszerkesztő, az Erdélyi Mária Rádió Szatmári Ferenc elnök vezetésével, a Reggeli Újság napilap, Benedek Ramóna hitoktató, módszertanos, a Partiumi Háló Egyesület Konrád Katalin vezetésével, Erdei János szilágysomlyói történelemtanár. Mellettük külön elismerésben részesült a püspök részéről (egyházmegyei érdemérem bronz fokozata kitűzővel) Zalder Éva magyartanárnő, volt igazgatónő a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum ügyéért végzett szolgálatáért. Három kitűző A rendezvényen a zenei momentumokról Oláh Gabriella és Székely Boglárka (hegedű) gondoskodtak. Az együttműködés jegyében kitűzőt és Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életéről szóló DVD-t vehetett át Angela Lupşea (Vár- és Várostörténeti Múzeum), dr. Aurel Chiriac (Körösvidéki Múzeum) és Mihai Jurca (Nagyvárad Önkormányzata, A Régió és a Város Turizmusát Népszerűsítő Egyesület – APTOR). Szót kapott még Pásztai Ottó, aki köszönetet mondott a püspöknek, premontrei öregdiáktársainak és a feleségének. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
